A mágnesek erős mágnesekre és gyenge mágnesekre oszthatók.
Az erős mágnesek olyan nagy mágneses indukciós erősségű mágneseket jelentenek, amelyek kis térfogatban is képesek erős mágneses teret generálni, és mágneses tulajdonságaik viszonylag stabilak és nem könnyen megváltoztathatók. Ilyenek például a fémek, például a vas, kobalt, króm és volfrám, valamint az ötvözetek, például a nagy nyomatékú ötvözetek, a lágy mágneses ötvözetek stb.
A gyenge mágnesek olyan mágneseket jelentenek, amelyek kis mágneses indukciós intenzitásúak, nagyobb térfogatban gyengébb mágneses teret hoznak létre, és mágneses tulajdonságaik viszonylag instabilok és könnyen megváltoztathatók. Például fémek, például alumínium, réz, magnézium és nikkel, valamint egyes ötvözőanyagok, például alumínium-magnézium ötvözetek, nikkel-króm ötvözetek stb.
A különbségek főként a mágneses indukciós erősségben és a mágneses stabilitásban vannak. Az erős mágnesek nagyobb mágneses indukciós erővel bírnak, és kisebb térfogatban is képesek erős mágneses teret generálni, míg a gyenge mágnesek ezzel szemben kisebb mágneses indukciós intenzitásúak, nagyobb térfogatban gyengébb mágneses teret hoznak létre. Ezenkívül az erős mágnesek mágnesessége viszonylag stabil és nem könnyen megváltoztatható, míg a gyenge mágnesek mágnesessége viszonylag instabil és könnyen megváltoztatható.
